Bármelyik pillanatban kitörhet az afgán-pakisztáni háború

Az egyre inkább fellángoló erőszak miatt Pakisztán keményebben próbál nyomást gyakorolni Afganisztán tálib uralkodóira, hogy lépjenek fel a földjükön rejtőzködő fegyveresekkel szemben, de a tálibok egyelőre vonakodnak eleget tenni a kérésnek, közölte az AP.

A múlt hónapban a két szomszéd viszonya erősen megromlott, amikor Pakisztán légicsapásokat hajtott végre Kelet-Afganisztánban. Szemtanúk elmondták, hogy a csapások többek között egy menekülttábort is elértek és legalább 40 civil áldozatot követeltek. Az UNICEF szerint 20 gyerek is lehet a halottak között.

Pakisztán nem vállalta a felelősséget az április 17-i csapásokért, de két nappal később külügyminisztériuma éles figyelmeztetésben részesítette a tálibokat, hogy ne adjanak menedéket a fegyvereseknek.

A történtek szorult helyzetbe hozták a tálibokat, akik régóta közel állnak több, pakisztáni támadást végrehajtó militáns csoporthoz, különösen a pakisztáni tálibokhoz (TTP).

A TTP és más szélsőséges csoportok tevékenysége jóval aktívabb az augusztusi tálib hatalomátvétel óta.

Az elmúlt hetekben tucatnyian haltak meg az Afganisztán-szerte elkövetett robbantássorozatban, amelyek többnyire a kisebbségi hazarakat célozták. A felelős legtöbbször az Iszlám Állam helyi szervezete, az IS-K volt. A vérontások bizonyossá tették, hogy a tálibok nem képesek biztonságot nyújtani az ország lakosságának.

Ezen a héten a tálibok, a TTP és a pakisztáni kormánydelegáció, valamint a pakisztáni törzsi vezetők egy csoportja között folytak az egyeztetések egy olyan kompromisszum reményében, amely enyhítené a kialakult feszült helyzetet. Szerdán a TTP bejelentette, hogy május 30-ig meghosszabbítja az általa korábban vállalt tűzszünetet.

A tálib kormány helyettes szóvivője, Bilal Karimi kijelentette, hogy „mindent megtesz a tárgyalások folytatása és sikere érdekében és rugalmasságot kér mindkét oldaltól”.

A TTP-vel kötött korábbi tűzszünet azonban kudarcot vallott és már a múlt hétvégén ismét fellángolt az erőszak.

A szakadár Beludzsisztáni Felszabadító Hadsereg április végén három kínai állampolgárt ölt meg, TTP és az afgán székhelyű IS pedig egyre nagyobb rendszerességgel támadja a pakisztáni hadsereget.

A Pakisztán területén történt fegyveres incidensek száma közel 50% százalékkal nőtt az afganisztáni tálibok hatalomátvétele óta – állítja a Pakistan Institute of Peace Studies, egy iszlámábádi székhelyű független agytröszt. A csoport 170 támadást dokumentált szeptember és május közepe között, amelyekben 170 rendőr, katonai és félkatonai személyzet, valamint több mint 110 civil vesztette életét.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete becslése szerint mintegy 10.000 TTP fegyveres rejtőzik Afganisztánban.

Dél-Afganisztán ismert közéleti személyiségei, akik névtelenül nyilatkoztak az AP-nek azt mondták, hogy a pakisztáni tálibok és a beludzsok elszakadtak több biztonságos házat a térségben az Egyesült Államok által támogatott előző kormány uralma alatt, és a tálib hatalomátvétel óta is megmaradtak.

Az áprilisi pakisztáni légicsapások drámaian eszkalálták a helyzetet. Ennek kiváltó oka az volt, hogy egy megfigyelőállás hét katonáját ölték meg az afganisztáni határ közelében. A pakisztáni-afgán határon gyakoriak a rakétatámadások, ám az ritkán fordul elő, hogy Pakisztán harci repülőgépeket használjon szomszédja területén.

A változás a hetek óta tartó pakisztáni politikai zűrzavar után következett be, amely során Imran Khant leváltották a miniszterelnöki posztról. Khan a fegyveresekkel folytatott tárgyalások szószólója volt, ő volt az, aki ebben a tálibok afganisztáni hatalomátvétele után a világ vezetőinek a segítségét kérte.

Michael Kugelman, az amerikai székhelyű Wilson Center Ázsia Programjának igazgatóhelyettese azt mondta, hogy Khan „nem volt elég erőteljes a táliboknak, valamint elvileg ellenezte az erőszak alkalmazását Afganisztánban”.

Miután Khan kikerült a képből és a TTP-támadások folytatódnak, „erősebb pakisztáni katonai műveletekre számíthatunk” – mondta.

Az afgán tálibok megtorlással fenyegetik Pakisztánt, ha folytatja a katonai akcióit.

A légicsapások „elfogadhatatlanok” – figyelmeztette Mohammad Yaqoob, a tálibok által kinevezett védelmi miniszter Pakisztánt április végén.

“Az egyetlen ok, amiért eltűrtük ezt a támadást, az a nemzeti érdekünk, de lehetséges, hogy a jövőben nem leszünk ilyen toleránsak.”

Yaqoob a tálibok alapítójának, Mohammad Omar mollának a fia, a tálib vezetés befolyásos alakja, amely azért küzd, hogy a nemzetük kormánya egységes maradjon a háborúval kapcsolatos nézeteltérések ellenére.

A vezetői tanács ugyanis két táborra oszlik: a pragmatikusokra és a keményvonalasokra.

A pragmatikusok globális szerepvállalást és az iskolák megnyitását szorgalmazzák minden korosztály számára. A keményvonalasok ezzel szemben vissza akarják állítani Afganisztánt az 1990-es évek végének tálib uralmának szintjére, amikor a nők és a lányok nem léphettek be a legtöbb nyilvános helyre és bevezetnék az iszlám és a törzsi uralom merev szabályait.

Az utóbbi időben napvilágot látott rengeteg elnyomó rendelet azt sugallja, hogy a keményvonalasok vannak túlsúlyban, beleértve azt a törvényt, hogy a nőknek teljes testet eltakar ruházatot kell viselniük, amely csak a szemüket hagyja szabadon, illetve hogy nem engedik a lányokat iskolába hatodik osztály után.

Ugyan Yaqoob a pragmatikusok közé tartozik, ennek ellenére úgy tűnik, hogy a nagyfokú megosztottság miatt nem tudnak döntésre jutni a militáns szakadár csapatok kiszorításáról.

„Nem látok gyors megoldást a pakisztáni-afgán helyzetre. A tálibok továbbra is menedéket nyújtanak a TTP-nek és remélik, hogy idővel kiterjeszthetik befolyásukat Pakisztánra” – mondta Shuja Nawaz, az amerikai székhelyű Atlanti Tanács Dél-Ázsia Központjának szakértője.

Érdemes elolvasniIndia véletlenül rakétát lőtt ki Pakisztánra